PERFORCE change 146556 for review
Gabor Pali
pgj at FreeBSD.org
Sun Aug 3 20:53:41 UTC 2008
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=146556
Change 146556 by pgj at disznohal on 2008/08/03 20:53:00
MFen:
1.950 -> 1.1000 hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml
Affected files ...
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#6 edit
Differences ...
==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#6 (text+ko) ====
@@ -7,7 +7,7 @@
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj at FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml
- %SRCID% 1.950
+ %SRCID% 1.1000
-->
<book lang="hu">
@@ -18,7 +18,7 @@
<corpauthor>A &os; Dokumentációs Projekt</corpauthor>
- <pubdate>$FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.950 2008/06/21 07:27:50 pgj Exp $</pubdate>
+ <pubdate>$FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.1000 2008/06/21 08:32:47 pgj Exp $</pubdate>
<copyright>
<year>1995</year>
@@ -5557,7 +5557,7 @@
</question>
<answer>
- <para>A <link linkend="xig">Xi Graphics</link> korábban
+ <para>A <emphasis>Xi Graphics</emphasis> korábban
kínált fel <application>CDE</application>-t
&os;-hez, de manapság már nem foglalkoznak
ezzel.</para>
@@ -5578,68 +5578,6 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="commercial-xserver">
- <para>Léteznek nagy teljesítményû
- kereskedelmi X szerverek is?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen, a <ulink
- url="http://www.xig.com/">Xi Graphics</ulink> foglalkozik
- &os; és egyéb Intel-alapú
- rendszerekre fejlesztett Accelerated-X
- termékekkel.</para>
-
- <para>A <emphasis>Xi Graphics</emphasis> által
- kínált nagy teljesítményû X
- szervereket könnyû konfigurálni, egyszerre
- több videokártyát is támogatnak
- és csak bináris formában
- érhetõek el, a &os; és &linux;
- változatok egyetlen lemezen. A <emphasis>Xi
- Graphics</emphasis> ezenkívül még
- külön laptopok számára is
- ajánl nagy teljesítményû X
- szervereket. <anchor id="xig"></para>
-
- <para>Az 5.0 változatból egy ingyenes
- <quote>kompatibilitási demo</quote> le is
- tölthetõ.</para>
-
- <para>A <emphasis>Xi Graphics</emphasis> &os;-re
- <application>&motif;</application>ot és
- <application>CDE</application>-t és
- kínál (lásd fentebb).</para>
-
- <variablelist>
- <varlistentry>
- <term>További információk</term>
- <listitem>
- <para><ulink
- url="http://www.xig.com/">A Xi Graphics honlapja</ulink></para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>illetve</term>
- <listitem>
- <para><email>sales at xig.com</email> vagy
- <email>support at xig.com</email> </para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>illetve</term>
- <listitem>
- <para>telefonon: (800) 946 7433 vagy
- +1 303 298-7478</para>
- </listitem>
- </varlistentry>
- </variablelist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
<question id="database-systems">
<para>Használhatóak adatbázisrendszerek
&os; alatt?</para>
@@ -8309,7 +8247,7 @@
lehetõleg a levelezési listákon ne
kérdezzünk senkitõl olyat, hogy <quote>De a
<application>sendmail</application> akkor most miért
- jobb, mint a <application>Qmail</application>?</quote> Ha
+ jobb, mint a <application>qmail</application>?</quote> Ha
ilyen kérdéseink vannak, akkor
elõször inkább olvassuk át az
archívumokat. Szinte biztos, hogy már szinte
@@ -8327,15 +8265,15 @@
</question><answer>
<para>Ne essünk kétségbe! Indítsuk
- újra a rendszerünket egyfelhasználós
- módban. Ehhez gépeljük be a
- <userinput>boot -s</userinput> parancsot a
- rendszertöltõ <literal>Boot:</literal>
+ újra a rendszerünket
+ egyfelhasználós módban. Ehhez
+ gépeljük be a <userinput>boot -s</userinput>
+ parancsot a rendszertöltõ <literal>Boot:</literal>
parancssorában. Amikor a
parancsértelmezõt kell megadnunk,
egyszerûen csak nyomjuk le az <keycap>Enter</keycap>
billentyût. Ekkor kapunk egy &prompt.root;
- parancssort. A <command>mount -u /</command> parancs
+ parancssort. A <command>mount -urw /</command> parancs
begépelésével csatlakoztassuk
újra a rendszerindító
partíciónkat írható
@@ -8348,6 +8286,38 @@
jelszavát és a &man.exit.1;
futtatásával folytassuk a rendszer
indítását.</para>
+
+ <note>
+ <para>Ha az egyfelhasználós módra
+ váltás során a rendszer a
+ <username>root</username> felhasználó
+ jelszavát kérné, akkor az arra utal,
+ hogy a konzol az <filename>/etc/ttys</filename>
+ állomány szerint <literal>insecure</literal>
+ (nem biztonságos) típusú. Ebben az
+ esetben szereznünk kell egy &os;
+ telepítõlemezt, elindítanunk
+ róla a rendszert, majd a &man.sysinstall.8;
+ programban a <guimenuitem>Fixit</guimenuitem>
+ menüponton keresztül indított
+ parancsértelmezõben kiadni az elõbb
+ említet parancsokat.</para>
+ </note>
+
+ <note>
+ <para>Ha egyfelhasználós módban nem
+ tudjuk csatlakoztatni a rendszerindító
+ partíciót, akkor ennek könnyen az lehet
+ az oka, hogy a partíciókat
+ titkosították, ezért a megfelelõ
+ kulcsok nélkül nem tudjuk elérni
+ ezeket. Ez leginkább adott
+ implementációtól függ. A
+ &os;-ben elõforduló
+ lemeztitkosításokkal kapcsolatban a <ulink
+ url="&url.books.handbook;/disks-encrypting.html">kézikönyv</ulink>
+ ad bõvebb útmutatást.</para>
+ </note>
</answer>
</qandaentry>
@@ -8370,8 +8340,8 @@
<para>Mindezt a rendszermag újrafordítása
és a újraindítása
nélkül is le tudjuk tiltani, ha
- beállítjuk az alábbi sysctl
- változót:</para>
+ beállítjuk az alábbi
+ &man.sysctl.8;-változót:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl hw.syscons.kbd_reboot=0</userinput></screen>
@@ -8381,7 +8351,6 @@
újrafordításakor:</para>
<programlisting>options PCVT_CTRL_ALT_DEL</programlisting>
-
</answer>
</qandaentry>
@@ -8396,12 +8365,12 @@
<para>Használjuk a következõ &man.perl.1;
parancsot:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>perl -i.bak -npe 's/\r\n/\n/g' <replaceable>állomány</replaceable> <replaceable>...</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>perl -i.bak -npe 's/\r\n/\n/g' <replaceable>állományok</replaceable></userinput></screen>
<para>ahol az
- <replaceable>állomány</replaceable> az
- átalakítandó állomány. A
- konverzió helyben történik, illetve az
+ <replaceable>állományok</replaceable> az
+ átalakítandó állományok.
+ A konverzió helyben történik, illetve az
eredeti állományokról
<filename>.bak</filename> kiterjesztéssel
létrejön egy biztonsági
@@ -8418,8 +8387,17 @@
állomány, miközben a
<replaceable>unix-szöveges-állomány</replaceable>
fogja az eredményt tartalmazni. Ez valamivel
- gyorsabb a &man.perl.1;
+ gyorsabb a <command>perl</command>
megoldásánál.</para>
+
+ <para>Ez említett megoldásokon kívül
+ a DOS szöveges állományait a
+ Portgyûjteményben található
+ <filename
+ role="package">converters/dosunix</filename> porttal is
+ könnyedén át tudjuk alakítani.
+ Ennek részleteit a hozzátartozó
+ dokumentációból tudjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
@@ -8465,21 +8443,21 @@
<answer>
<para>A <application>Kerberos</application> úgy
távolítható el a rendszerbõl, ha
- újratelepítjük a <literal>bin</literal>
+ újratelepítjük a <literal>base</literal>
terjesztés tartalmát. Ha CD-rõl
telepítettük a rendszert, akkor csatlakoztassuk
- (most tegyük fel, hogy a <filename>/cdrom</filename>
- könyvtárba) és futassuk a
- következõ parancsot:</para>
+ (most tegyük fel, hogy a <filename
+ class="directory">/cdrom</filename> könyvtárba)
+ és futassuk a következõ parancsot:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>cd /cdrom/bin</userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>cd /cdrom/base</userinput>
&prompt.root; <userinput>./install.sh</userinput></screen>
- <para>Másik lehetõség, ha kivesszük az
- összes <makevar>MAKE_KERBEROS</makevar>
+ <para>Másik lehetõség, ha hozzáadjuk
+ a <makevar>NO_KERBEROS</makevar>
beállítást a
<filename>/etc/make.conf</filename>
- állományból és
+ állományhoz és
újrafordítjuk az alaprendszert.</para>
</answer>
</qandaentry>
@@ -8502,16 +8480,6 @@
szükségtelenné teszik a
<filename>/dev/MAKEDEV</filename>
használatát.</para>
-
- <para>Ha a FreeBSD 4.<replaceable>X</replaceable> vagy
- annál korábbi változatát
- használjuk, és a
- <filename>/dev/MAKEDEV</filename> állomány
- hiányzik, akkor viszont komoly a gond.
- Másoljuk át a rendszer forrásai
- közül, az
- <filename>/usr/src/etc/MAKEDEV</filename>
- helyrõl.</para>
</answer>
</qandaentry>
@@ -8522,9 +8490,8 @@
</question>
<answer>
- <para>Ha sok <application>Telnet</application>,
- <application>SSH</application>, <application>X</application>
- esetleg <application>screen</application>
+ <para>Ha sok <command>telnet</command>,
+ <command>ssh</command>, X esetleg <command>screen</command>
felhasználónk van, akkor könnyen
elõfordulhat, hogy kifogyunk a
pszeudoterminálokból. Így tudjuk
@@ -8537,32 +8504,26 @@
következõ beállítás
használatával:</para>
- <programlisting>pseudo-device pty 256</programlisting>
- </step>
+ <programlisting>device pty <replaceable>N</replaceable></programlisting>
- <step>
- <para>Adjuk ki a következõ parancsokat:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>cd /dev</userinput>
-&prompt.root; <userinput>sh MAKEDEV pty{1,2,3,4,5,6,7}</userinput></screen>
-
- <para>Ezzel létrehozunk 256 darab
- eszközleírót az új
- terminálok számára.</para>
+ <para>ahol az <replaceable>N</replaceable> a
+ létrehozni kívánt
+ pszeudoterminálok száma.</para>
</step>
<step>
<para>Nyissuk meg az <filename>/etc/ttys</filename>
állományt és vegyünk fel
- egy-egy sort mind a 256 terminálhoz.
- Mindegyiküknek egy már létezõ
- bejegyzéshez kell tartoznia, tehát
- valahogy így kell kinézniük:</para>
+ egy-egy sort mind az <replaceable>N</replaceable>
+ darab terminálhoz. Mindegyiküknek egy
+ már létezõ bejegyzéshez kell
+ tartoznia, tehát valahogy így kell
+ kinézniük:</para>
<programlisting>ttyqc none network</programlisting>
<para>A bejegyzéseket a
- <literal>tty[pqrsPQRS][0-9a-v]</literal>
+ <literal>tty[pqrsPQRSlmnoLMNO][0123456789abcdefghijklmnopqrstuv]</literal>
reguláris kifejezéssel tudjuk
leírni.</para>
</step>
@@ -8573,36 +8534,12 @@
készen is vagyunk.</para>
</step>
</procedure>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question id="create-snd0">
- <para>Miért nem lehet létrehozni a
- <devicename>snd0</devicename> eszközt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Nincs <devicename>snd</devicename> eszközünk.
- Ezt a &os; hangkártya meghajtója hozza
- létre több más eszköz,
- például a <devicename>mixer</devicename>,
- <devicename>sequencer</devicename> és a
- <devicename>dsp</devicename> mellett.</para>
- <para>Ezeket az eszközöket a következõ
- parancsok segítségével lehet
- létrehozni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>cd /dev</userinput>
-&prompt.root; <userinput>sh MAKEDEV snd0</userinput></screen>
-
<note>
- <para>A &man.devfs.5; megoldását
- alkalmazó FreeBSD 5.0-RELEASE vagy
- késõbbi változatok esetén nincs
- szükségünk erre a
- lépésre.</para>
+ <para>256 darabnál több (egészen 512
+ darab) &man.pty.4; használatához a &os; 6.3
+ vagy késõbbi változatára lesz
+ szükségünk.</para>
</note>
</answer>
</qandaentry>
@@ -8631,24 +8568,25 @@
</answer>
</qandaentry>
-
<qandaentry>
<question id="release-candidate">
<para>A <emphasis>-STABLE</emphasis> rendszer
- frissítésekor <emphasis>-BETAx</emphasis>,
+ frissítésekor
+ <emphasis>-BETA<replaceable>x</replaceable></emphasis>,
<emphasis>-RC</emphasis> vagy
<emphasis>-PRERELEASE</emphasis> verzió jelenik meg!
Mi történt?</para>
</question>
<answer>
- <para>Röviden: Ez csak egy elnevezés. Az RC
- jelentése <quote>Release Candidate</quote>, vagyis
- <quote>kiadásra jelölt</quote>. Ez egy
- küszöbön álló kiadásra
- utal. A &os;-ben a <emphasis>-PRERELEASE</emphasis>
- elnevezés általában egyenlõ a
- kiadások elõtt bekövetkezõ
+ <para>Röviden: Ez csak egy elnevezés. Az
+ <emphasis>RC</emphasis> jelentése <quote>Release
+ Candidate</quote>, vagyis <quote>kiadásra
+ jelölt</quote>. Ez egy küszöbön
+ álló kiadásra utal. A &os;-ben a
+ <emphasis>-PRERELEASE</emphasis> elnevezés
+ általában egyenlõ a kiadások
+ elõtt bekövetkezõ
kódfagyasztással. (Bizonyos kiadások
esetén pedig a <emphasis>-BETA</emphasis>
címkét a <emphasis>-PRERELEASE</emphasis>
@@ -8660,12 +8598,12 @@
általában két helyrõl
származnak. A nagyobb, ún.
<quote>nullás</quote> kiadások, mint
- például 4.0-RELEASE és 5.0-RELEASE, a
+ például 6.0-RELEASE és 7.0-RELEASE, a
fejlesztési ág legfrissebb
állapotából készülnek,
amelyet gyakran csak <link linkend="current">-CURRENT</link>
néven emlegetnek. A kisebb kiadások, mint
- például a 4.1-RELEASE vagy az 5.2-RELEASE, az
+ például a 6.3-RELEASE vagy az 5.2-RELEASE, az
aktív <link linkend="stable">-STABLE</link>
ágból származnak. A 4.3-RELEASE
kiadástól kezdõdõen mindegyik
@@ -8686,8 +8624,8 @@
megkezdõdik, az ág neve megváltozik,
és ezzel jelzik, hogy hamarosan kiadás
készül belõle. Például, ha
- egy ág a 4.5-STABLE nevet viseli, akkor a
- 4.6-PRERELEASE névre vált arra az
+ egy ág a 6.2-STABLE nevet viseli, akkor a
+ 6.3-PRERELEASE névre vált arra az
idõszakra, amíg tart a
kódfagyasztás és lezajlik a
kiadások megjelentetéséhez
@@ -8695,16 +8633,16 @@
Hibajavítások ekkor továbbra is
rakhatóak bele. Ahogy a források
elérik a kiadáshoz szükséges
- szintet, az ág neve 4.6-RC-re vált, és
+ szintet, az ág neve 6.3-RC-re vált, és
ezzel jelzik, hogy a kiadás
elõkészítése hamarosan
befejezõdik. Az <emphasis>RC</emphasis>
állapotban csak a legfontosabb hibákat keresik
meg és javítják. Miután a
- kiadás (jelen esetünkben a 4.6-RELEASE
+ kiadás (jelen esetünkben a 6.3-RELEASE
kiadás) és a hozzátartozó
ág elkészült, az ág neve
- ismét 4.6-STABLE lesz.</para>
+ ismét 6.3-STABLE lesz.</para>
<para>A verziószámokról és a
CVS-ben található különbözõ
@@ -8906,11 +8844,11 @@
értékre a <command>chmod 4555
/usr/bin/ssh</command> parancs kiadásával.
Ezután vegyük fel az
- <literal>ENABLE_SUID_SSH= true</literal> sort az
+ <literal><makevar>ENABLE_SUID_SSH</makevar>= true</literal> sort az
<filename>/etc/make.conf</filename>
állományt, így ez a
- változtatás a <command>make
- <maketarget>world</maketarget></command>
+ változtatás a
+ <command>make <maketarget>world</maketarget></command>
következõ futtatásakor is
megmarad.</para>
</listitem>
@@ -9001,11 +8939,9 @@
lemezre (valamilyen VM alrendszerbeli
szinkronizáció során), amikor
inaktív állapotban vannak, de akár az
- aktív lapok is szinkronizálhatóak
- (ehhez azonban a processzor részérõl
- szükség van némi
- támogatásra). Ez attól függ, hogy
- a processzor képes-e nyomkövetni a lapok
+ aktív lapok is szinkronizálhatóak Ez
+ attól függ, hogy a processzor képes-e
+ nyomkövetni a lapok
módosítását, és
némely helyzetekben elõnyös lehet a
rendszer számára, ha annak megfelelõen
@@ -9201,14 +9137,9 @@
<para>2004 júliusától kezdõdõen
a &os.current; változatban az &xfree86; helyett az
&xorg; lett az alapértelmezett X
- implementáció. Az &xfree86; portjai
- (<filename role="package">x11/XFree86-4</filename> és
- annak alportjai) természetesen továbbra is
- elérhetõek a Portgyûjteménybõl.
- A &os; 5.3 és az utána
- következõ változatokban viszont már
- az &xorg; az alapértelmezett X11
- implementáció.</para>
+ implementáció. A &os;-ben azóta is
+ alapból az &xorg; X11 implementációja
+ található meg.</para>
<para>A témával kapcsolatban a
kézikönyv <ulink
@@ -9216,47 +9147,6 @@
szóló</ulink> fejezetében kaphatunk
részletesebb
felvilágosítást.</para>
-
- <note>
- <para>A fentiek kizárólag csak az
- alapértelmezett X implementáció
- telepítésével foglalkoztunk.
- Ettõl függetlenül azonban továbbra
- is választhatunk a különbözõ
- implementációk között. Ehhez
- kövessük a
- <filename>/usr/ports/UPDATING</filename>
- állomány <literal>20040723</literal>-as
- bejegyzését.</para>
- </note>
-
- <warning>
- <para>Jelenleg nem lehet keverni az egyes
- implementációkat. Egyszerre csak az egyiket
- használhatjuk!</para>
- </warning>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question id="xorg-compatibility">
- <para>Az alkalmazások mûködni fognak az
- &xorg; programcsomaggal?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &xorg; programjait ugyanazon X11R6
- specifikáció mentén fejlesztették,
- mint az &xfree86; programjait, szóval az
- egyszerûbb alkalmazásoknak minden
- változtatás nélkül
- mûködniük kell. Néhány
- kevéssé használt protokoll
- (<literal>XTE</literal>, <literal>PEX</literal> és a
- <literal>lbproxy</literal>) azonban már elavult, de
- az elsõ két esetet tekintve az &xfree86; &os;
- alatt futó változata korábban sem
- támogatta ezeket.</para>
</answer>
</qandaentry>
@@ -9297,16 +9187,6 @@
továbbra is a hagyományos X licenc alatt
érhetõ el, miközben az &xfree86; licence
ettõl némileg eltér.</para>
-
- <note>
- <para>Természetesen ez a döntés
- továbbra is megkérdõjelezhetõ.
- Idõvel ki fog derülni, melyik
- implementáció bizonyul jobbnak. A &os;
- felhasználók ettõl
- függetlenül továbbra is
- választhatnak.</para>
- </note>
</answer>
</qandaentry>
@@ -9319,15 +9199,27 @@
<para>Amennyiben már egy meglévõ rendszerre
szeretnénk telepíteni az X-et, úgy
érdemes a <filename
- role="package">x11/xorg</filename> metaportot
+ role="package">x11/xorg</filename> metaportot
választanunk, amely magától
feltelepíti az összes szükséges
- komponenst.</para>
+ komponenst, vagy egyszerûen telepítsük az
+ &xorg; alkalmazást csomagból:</para>
+
+ <screen><userinput>&prompt.root; pkg_add -r xorg</userinput></screen>
+
+ <para>Emellett az &xorg; a &man.sysinstall.8;
+ használatával is telepíthetõ:
+ válasszuk a <guimenuitem>Configure</guimenuitem>
+ (Beállítások),
+ <guimenuitem>Distributions</guimenuitem>
+ (Terjesztések), végül a <guimenuitem>The
+ X.Org Distribution</guimenuitem> (Az X.Org
+ terjesztés) menüpontokat.</para>
- <para>Miután ez megtörtént, olvassuk
- át a &man.xorgconfig.1; segédprogram
- dokumentációját, ahonnan megtudhatjuk,
- hogy miként kell beállítani az &xorg;
+ <para>Az &xorg; sikeres telepítése után
+ kövessük a &man.xorgconfig.1; segédprogram
+ utasításait. Innen megtudhatjuk, hogy
+ miként kell beállítani az &xorg;
szerverét a különbözõ grafikus
kártyák, egerek stb.
használatához. Továbbá
@@ -9339,15 +9231,8 @@
<para>További információkat a
kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/x11.html">X11-gyel
- foglalkozó</ulink> fejezetébõl tudhatunk
- meg.</para>
-
- <para>Esetleg nézzük meg az
- <application>Xaccel</application> szervert. Ezzel
- kapcsolatban a <link linkend="xig">Xi Graphics</link>
- elérhetõségeivel kapcsolatos
- információkat javasoljuk.</para>
+ url="&url.books.handbook;/x11.html">X11-gyel foglalkozó</ulink>
+ fejezetébõl tudhatunk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
@@ -9362,15 +9247,14 @@
<answer>
<para>A rendszerünkön
- valószínûleg túlságosan magas
- a biztonsági szint (<literal>securelevel</literal>)
- értéke. Ilyenkor az X-et nem tudjuk
- elindítani, mivel a
+ valószínûleg túlságosan
+ magas a biztonsági szint
+ (<literal>securelevel</literal>) értéke.
+ Ilyenkor az X-et nem tudjuk elindítani, mivel a
mûködéséhez szüksége van
- a <devicename>/dev/io</devicename> eszköz
- írására. Ezzel kapcsolatban a
- &man.init.8; man oldal ad részletesebb
- útmutatást.</para>
+ a &man.io.4; eszköz írására.
+ Ezzel kapcsolatban a &man.init.8; man oldal ad
+ részletesebb útmutatást.</para>
<para>A kérdés tehát az, hogy mit kellene
ezzel csinálni. Alapvetõen két
@@ -9409,14 +9293,14 @@
azt, hogy összeakadjon az X-szel. A valós
egértõl érkezõ összes
eseményt a &man.moused.8; démon írja
- folyamatosan a <devicename>sysmouse</devicename>
- eszközre. Amennyiben az egerünket egy vagy
- több virtuális konzolon is használni
- akarjuk az X-szel <emphasis>együtt</emphasis>, akkor
- nézzük meg a <xref linkend="moused"
- remap="another section"> válaszát és
- állítsuk be annak megfelelõen a
- &man.moused.8; démont.</para>
+ folyamatosan a &man.sysmouse.4; eszközre. Amennyiben
+ az egerünket egy vagy több virtuális
+ konzolon is használni akarjuk az X-szel
+ <emphasis>együtt</emphasis>, akkor nézzük
+ meg a <xref linkend="moused" remap="another section">
+ válaszát és állítsuk be
+ annak megfelelõen a &man.moused.8;
+ démont.</para>
<para>Ezt követõen nyissuk meg az
<filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>
@@ -9436,11 +9320,20 @@
<devicename>/dev/mouse</devicename> eszközhöz
hozzunk létre egy szimbolikus linket a
<devicename>/dev/sysmouse</devicename> eszközre
- (lásd &man.sysmouse.4;):</para>
+ (lásd &man.sysmouse.4;). Ezt úgy tudjuk
+ megtenni, ha az <filename>/etc/devfs.conf</filename>
+ állományba (lásd &man.devfs.conf.5;)
+ felvesszük a következõ sort:</para>
+
+ <programlisting>link sysmouse mouse</programlisting>
+
+ <para>A link maga közvetlenül a &man.devfs.5;
+ újraindításával keletkezik. Ehhez
+ (<username>root</username>
+ felhasználóként) a következõ
+ parancsot kell kiadnunk:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>cd /dev</userinput>
-&prompt.root; <userinput>rm -f mouse</userinput>
-&prompt.root; <userinput>ln -s sysmouse mouse</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/devfs restart</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
@@ -9515,32 +9408,6 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="window-menu-weird">
- <para>Az X-ben létrehozott ablakok menü és
- párbeszédablaki miért nem
- mûködnek megfelelõen?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Próbáljuk meg ilyenkor kikapcsolni a
- <keycap>Num Lock</keycap> gombot.</para>
-
- <para>Ha alapértelmezés szerint a rendszer
- indításakor engedélyzett a <keycap>Num
- Lock</keycap> gomb, akkor a problémát
- úgy oldhatjuk meg, ha az
- <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>
- állomány <literal>Keyboard</literal>
- szakaszába felvesszük a következõ
- sort:</para>
-
- <programlisting># Hagyjuk a szerverre a NumLock kezelését. Erre
-# csak az R6 elõtti kliensek esetében van szükségünk
- ServerNumLock</programlisting>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
<question id="virtual-console">
<para>Mi az a virtuális konzol és hogyan lehet
belõle többet létrehozni?</para>
@@ -9597,7 +9464,7 @@
<filename>/etc/ttys</filename> állományt
(lásd &man.ttys.5;) és a <quote>Virtual
terminals</quote> részben vegyünk még fel
- a <devicename>ttyv4</devicename> eszköz után
+ a <devicename>ttyv8</devicename> eszköz után
továbbiakat, egészen a
<devicename>ttyvc</devicename> eszközig:</para>
@@ -9674,9 +9541,9 @@
<para>Fontos, hogy a parancs végrehajtás
elõtt teljes leállítsuk az X szerver,
amennyiben az fut. Ha nem tesszük meg, akkor
- könnyen elõfordulhat, hogy a &man.kill.1; parancs
- hatására lemerevedik vagy megáll a
- rendszerünk.</para>
+ könnyen elõfordulhat, hogy a
+ <command>kill</command> parancs hatására
+ lemerevedik vagy megáll a rendszerünk.</para>
</answer>
</qandaentry>
@@ -9738,10 +9605,11 @@
<answer>
<para>Alapvetõen kétféle
- megközelítés létezik az &man.xdm.1;
- elindításával kapcsolatban. Az egyik
- megközelítés szerint az &man.xdm.1;
- alkalmazást az <filename>/etc/ttys</filename>
+ megközelítés létezik az
+ &man.xdm.1; elindításával kapcsolatban.
+ Az egyik megközelítés szerint az
+ <command>xdm</command> parancsot az
+ <filename>/etc/ttys</filename>
állományból (lásd &man.ttys.5;)
tudjuk megadni a megadott példa alapján, a
másikban pdig egyszerûen az
@@ -9749,7 +9617,7 @@
állományból (lásd &man.rc.8;)
vagy a <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename>
könyvtárban megadható
- <filename>X.sh</filename> szkripttel. Mind a kettõ
+ <filename>X</filename> szkripttel. Mind a kettõ
ugyanazt képviseli, de vannak bizonyos helyzetek,
ahol a kettõ közül csak az egyik
mûködik. Az eredmény mind a két
@@ -9761,25 +9629,24 @@
elõnye, hogy pontosan megadja, melyik virtuális
terminálon fog futni az X és az X szerver
elindítását az &man.init.8; programra
- bízza. Az <filename>rc.local</filename>
- használata esetén viszont könnyû
- leállítani az &man.xdm.1; programot, ha
- netalán valamilyen gondunk adódna az X szerver
+ bízza. Az &man.rc.8; használata esetén
+ viszont könnyû leállítani az
+ <command>xdm</command> programot, ha netalán
+ valamilyen gondunk adódna az X szerver
indításakor.</para>
- <para>Ha az <filename>rc.local</filename>
- állományból töltöttük be,
- akkor az <command>xdm</command> futtatásához
- semmilyen paramétert nem kell megadni
- (például, hogy démonként
- fusson). Az &man.xdm.1; azonban csak az
- <emphasis>összes</emphasis> &man.getty.8;
+ <para>Ha az &man.rc.8; állományból
+ töltöttük be, akkor az <command>xdm</command>
+ futtatásához semmilyen paramétert nem
+ kell megadni (például, hogy
+ démonként fusson). Az &man.xdm.1; azonban
+ csak az <emphasis>összes</emphasis> &man.getty.8;
elindulása után indítható,
máskülönben a két program
ütközni fog és a konzol nem tud
létrejönni. Ezt a legkönnyebben úgy
- lehet megakadályozni, ha az &man.xdm.1;
- indítása elõtt várunk kb. 10
+ lehet megakadályozni, ha az <command>xdm</command>
+ indítása elõtt várunk kb. 10
másodpercet a szkriptben.</para>
<para>Amennyiben az <filename>/etc/ttys</filename>
@@ -9806,10 +9673,9 @@
<qandaentry>
<question id="xconsole-failure">
- <para>Az <application>xconsole</application>
- indításakor miért jelenik meg a
- <errorname>Couldn't open console</errorname>
- hibaüzenet?</para>
+ <para>Az <command>xconsole</command> indításakor
+ miért jelenik meg a <errorname>Couldn't open
+ console</errorname> hibaüzenet?</para>
</question>
<answer>
@@ -9918,8 +9784,8 @@
bejelentkeztetõ képernyõt indítani,
akkor ezt pontosan nekünk találták ki!
Ha telepítettük a teljes
- Portgyûjteményt, akkor a
- <filename>/usr/ports/x11/wrapper</filename> portban
+ Portgyûjteményt, akkor a <filename
+ role="package">/usr/ports/x11/wrapper</filename> portban
találjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
@@ -10006,33 +9872,6 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="xfree86-version">
- <para>Másik X szerverre van
- szükségünk.</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; 5.3 elõtti változataiban
- alapértelmezés szerint a
- <application>&xfree86; 4.<replaceable>X</replaceable></application>
- szerepel, miközben a újabb változatokban
- már az <application>&xorg;</application>. Amennyiben
- rendszerünkben nem az alapértelmezés
- szerinti X11 implementációt szeretnénk
- használni, az <filename>/etc/make.conf</filename>
- állományba vegyük fel a
- következõket (ha nem létezne, akkor hozzuk
- létre):</para>
-
- <programlisting>X_WINDOW_SYSTEM= xorg</programlisting>
-
- <para>A változó értéke lehet
- <literal>xorg</literal>, <literal>xfree86-4</literal> vagy
- <literal>xfree86-3</literal>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
<question id="mouse-button-reverse">
<para>Hogyan lehet megcserélni a gombokat az
egéren?</para>
@@ -10123,7 +9962,8 @@
<qandaentry>
<question id="windows-keys">
<para>X alatt lehet használni a billentyûzeten
- található &windows; billentyûket?</para>
+ található <keycap>Windows</keycap>
+ billentyûket?</para>
</question>
<answer>
@@ -10131,32 +9971,36 @@
használatával meg kell adni a hozzájuk
tartozó funkciót.</para>
- <para>Feltéve, hogy mindegyik <quote>&windows;</quote>
+ <para>Feltéve, hogy mindegyik <quote>Windows</quote>
billentyûzet szabványos, a következõ
billentyûkódok tartoznak ehhez a három
plusz gombhoz:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>115 - &windows; billentyû, bal oldali
+ <para><keycode>115</keycode> —
+ <keycap>Windows</keycap> billentyû, bal oldali
<keycap>Ctrl</keycap> és <keycap>Alt</keycap>
billentyûk között</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>116 - &windows; billentyû, az
+ <para><keycode>116</keycode> —
+ <keycap>Windows</keycap> billentyû, az
<keycap>AltGr</keycap> mellett jobbra</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>117 - <keycap>Menü</keycap> gomb, a jobb oldali
+ <para><keycode>117</keycode> —
+ <keycap>Menü</keycap> gomb, a jobb oldali
<keycap>Ctrl</keycap> mellett balra</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Például így lehet
- beállítani a bal oldali &windows;
- billentyût vesszõre:</para>
+ beállítani a bal oldali
+ <keycap>Windows</keycap> billentyût
+ vesszõre:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>xmodmap -e "keycode 115 = comma"</userinput></screen>
@@ -10165,9 +10009,9 @@
életbelépni, ha újraindítjuk az
ablakkezelõnket.</para>
- <para>Ha azt szeretnénk, hogy a &windows;
- billentyûkhöz rendelt funkciók az X
- indításakor automatikusan
+ <para>Ha azt szeretnénk, hogy a
+ <keycap>Windows</keycap> billentyûkhöz rendelt
+ funkciók az X indításakor automatikusan
beállítódjanak, akkor tegyük az
<command>xmodmap</command> parancs
hívását az
@@ -10199,10 +10043,11 @@
keycode 116 = F14
keycode 117 = F15</programlisting>
- <para>Ha például az <command>fvwm2</command>
- ablakkezelõt használjuk, akkor az
- <keycap>F13</keycap> gombra be tudjuk állítani
- a kurzor alatt álló ablak
+ <para>Ha például az <filename
+ role="package">x11-wm/fvwm2</filename> ablakkezelõt
+ használjuk, akkor az <keycap>F13</keycap> gombra be
+ tudjuk állítani a kurzor alatt
+ álló ablak
lekicsinyítésére (vagy
visszanagyítására); az
<keycap>F14</keycap> billentyûvel az
@@ -10235,23 +10080,62 @@
</question>
<answer>
- <para>Az &xfree86; vagy az &xorg; pillanatnyilag
- használt verziójától és a
+ <para>Az &xorg; pillanatnyilag használt
+ verziójától és a
videokártyánktól függ, hogy
- tudunk-e 3D gyorsítást alkalmazni. Ha NVIDIA
- kártyánk van, akkor közvetlenül az
- <ulink
- url="http://www.nvidia.com/content/drivers/drivers.asp">oldalukról</ulink>
- tudunk bináris meghajtókat letölteni
- &os;-re. A többi kártya, például
- a Matrox G200/G400, ATI Rage 128/Radeon,
- 3dfx Voodoo 3, 4, 5 és Banshee esetén az
- <ulink
- url="http://people.FreeBSD.org/~anholt/dri/">XFree86-4 Direct Rendering on FreeBSD</ulink>
- oldalon érdemes körbenézni.</para>
+ tudunk-e 3D gyorsítást alkalmazni. Ha nVidia
+ kártyánk van, akkor a portok közül
+ telepíteni tudjuk a &os;-hez készített
+ bináris meghajtót:</para>
+
+ <itemizedlist>
+ <listitem>
+ <para>A legújabb nVidia-kártyákat az
+ <filename role="package">x11/nvidia-driver</filename>
+ port támogatja.</para>
+ </listitem>
+
+ <listitem>
+ <para>A GeForce2 MX/3/4 sorozatú
+ nVidia-kártyákat a meghajtó 96XX
+ változata támogatja, amely az <filename
+ role="package">x11/nvidia-driver-96xx</filename>
+ portból telepíthetõ.</para>
+ </listitem>
+
+ <listitem>
+ <para>Az ettõl is régebbi
+ kártyák, például a GeForce
+ vagy Riva TNT esetén a meghajtó 71XX
+ változata javasolt, amely az <filename
+ role="package">x11/nvidia-driver-71xx</filename>
+ porton keresztül érhetõ el.</para>
+ </listitem>
>>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
More information about the p4-projects
mailing list