PERFORCE change 146511 for review
Gabor Pali
pgj at FreeBSD.org
Sun Aug 3 10:17:40 UTC 2008
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=146511
Change 146511 by pgj at disznohal on 2008/08/03 10:17:35
MFen:
1.838 -> 1.900 hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml
Affected files ...
.. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#4 edit
Differences ...
==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#4 (text+ko) ====
@@ -7,17 +7,18 @@
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj at FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml
- %SRCID% 1.838
+ %SRCID% 1.900
-->
<book lang="hu">
<bookinfo>
- <title>Gyakran Ismételt Kérdések a &os; 5.X
- és 6.X változatairól</title>
+ <title>Gyakran Ismételt Kérdések a &os;
+ 6.<replaceable>X</replaceable> és
+ 7.<replaceable>X</replaceable> változatairól</title>
<corpauthor>A &os; Dokumentációs Projekt</corpauthor>
- <pubdate>$FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.838 2008/05/31 09:35:18 pgj Exp $</pubdate>
+ <pubdate>$FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.900 2008/06/14 09:43:17 pgj Exp $</pubdate>
<copyright>
<year>1995</year>
@@ -65,21 +66,22 @@
<abstract>
<para>Ezek a gyakran ismételt kérdések a &os;
- 5.X és 6.X változataira vonatkoznak. Az összes
- bejegyzés a &os; 5.X vagy annál újabb
+ 6.<replaceable>X</replaceable> és
+ 7.<replaceable>X</replaceable> változataira vonatkoznak.
+ Az összes bejegyzés a &os;
+ 6.<replaceable>X</replaceable> vagy annál újabb
változataira vonatkozik, hacsak azt külön nem
jelezzük. Ha szeretnénk segíteni a
projektnek, akkor küldjünk egy levelet a &a.doc;
címére! Ennek a dokumentumnak a legfrissebb
változata mindig elérhetõ a <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/doc/hu_HU.ISO.8859-2/books/faq/index.html">&os;
- World Wide Web szerverérõl</ulink>. HTTP-n
- keresztül letölthetõ egyetlen nagy <ulink
- url="book.html">HTML</ulink> állományként,
+ url="http://www.FreeBSD.org/doc/hu/books/faq/index.html">&os; World Wide Web szerverérõl</ulink>.
+ HTTP-n keresztül letölthetõ egyetlen nagy <ulink
+ url="book.html">HTML</ulink> állományként,
vagy <ulink url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/">a &os;
FTP szerverérõl</ulink> szöveges, &postscript;
PDF stb. formátumban. Továbbá <ulink
- url="&url.base;/search/index.html">keresni is tudunk a
+ url="&url.base;/search/index.html">keresni is tudunk a
GYIK-ban</ulink>.</para>
<para><emphasis>Fordította és a
@@ -90,8 +92,9 @@
<chapter id="introduction" lang="hu">
<title>Bevezetés</title>
- <para>Üdvözöljük a &os; 5.X-6.X Gyakran
- Ismételt Kérdéseiben!</para>
+ <para>Üdvözöljük a &os;
+ 6.<replaceable>X</replaceable>-7.<replaceable>X</replaceable>
+ Gyakran Ismételt Kérdéseiben!</para>
<para>Hasonlóan a Usenetes GYIK-okhoz, ennek a dokumentumnak
is az a célja, hogy a &os; operációs
@@ -390,34 +393,37 @@
<para>Jelen pillanatban a &os; fejlesztése két
párhuzamos ágon folyik, és mind a
kettõbõl készülnek kiadások. A
- 5.X sorozat kiadásai a <emphasis>5-STABLE</emphasis>
- ágból, míg a 6.X sorozat
- kiadásai a <emphasis>6-STABLE</emphasis>
+ 6.<replaceable>X</replaceable> sorozat kiadásai a
+ <emphasis>6-STABLE</emphasis> ágból,
+ míg a 7.<replaceable>X</replaceable> sorozat
+ kiadásai a <emphasis>7-STABLE</emphasis>
ágból készülnek.</para>
- <para>Az 5.3-as kiadás megjelenéséig a
- 4.X sorozat volt a <emphasis>-STABLE</emphasis>. Az 5.3
- kiadás megjelenésével azonban a 4.X
- ág <quote>meghosszabbított
+ <para>Az 7.0-s kiadás megjelenéséig a
+ 6.<replaceable>X</replaceable> sorozat volt a
+ <emphasis>-STABLE</emphasis>. Az 7.0 kiadás
+ megjelenésével azonban a
+ 6.<replaceable>X</replaceable> ág
+ <quote>meghosszabbított
támogatást</quote> kapott, és
már csak a nagyobb hibákat,
például a biztonsági hibákat
javítják benne. Az
- <emphasis>5-STABLE</emphasis> ágból még
+ <emphasis>6-STABLE</emphasis> ágból még
várhatóak további kiadások is,
azonban ezt jelenleg már
<quote>örökségi</quote> ágnak
tekintjük, és a legtöbb munka már a
- <emphasis>6-STABLE</emphasis> részeként
+ <emphasis>7-STABLE</emphasis> részeként
jelenik meg.</para>
<para>A <ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">&rel.current;</ulink>
- változat a <emphasis>6-STABLE</emphasis> ág
+ url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">&rel.current;</ulink>
+ változat a <emphasis>7-STABLE</emphasis> ág
legfrissebb kiadása, amely &rel.current.date;ban
- jelent meg. Az <emphasis>5-STABLE</emphasis>
+ jelent meg. Az <emphasis>6-STABLE</emphasis>
ágból a <ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">&rel2.current;</ulink>
+ url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">&rel2.current;</ulink>
a legfrissebb kiadás, amely &rel2.current.date;ban
jelent meg.</para>
@@ -462,12 +468,12 @@
<qandaentry>
<question id="current">
- <para>Mi az a &os;-CURRENT?</para>
+ <para>Mi az a <emphasis>&os;-CURRENT</emphasis>?</para>
</question>
<answer>
<para>A <ulink
- url="&url.books.handbook;/cutting-edge.html#CURRENT">&os.current;</ulink>
+ url="&url.books.handbook;/cutting-edge.html#CURRENT">&os.current;</ulink>
az operációs rendszer aktív
fejlesztés alatt álló változata,
amely idõvel az új &os.stable;
@@ -476,11 +482,11 @@
fejlesztõk és a megátalkodott
hobbifelhasználók számára
érdekes. A <ulink
- url="&url.books.handbook;/index.html">kézikönyv</ulink>
+ url="&url.books.handbook;/index.html">kézikönyv</ulink>
<ulink
- url="&url.books.handbook;/cutting-edge.html#CURRENT">erre
- vonatkozó szakaszában</ulink> olvashatunk
- részletesebben a -CURRENT
+ url="&url.books.handbook;/cutting-edge.html#CURRENT">erre vonatkozó szakaszában</ulink>
+ olvashatunk részletesebben a
+ <emphasis>-CURRENT</emphasis>
használatáról.</para>
<para>Ha nem mozgunk otthonosan az operációs
@@ -498,18 +504,18 @@
közülük csak azokat jelenteni, amelyek
valóban hibákat takarnak és nem pedig
csak apró <quote>bökkenõk</quote>.
- Ezért a -CURRENT levelezési listákon
- <quote>A make world parancs valami csoportra
- panaszkodik</quote> típusú
+ Ezért a &a.current; olvasói
+ általában <quote>A make world parancs valami
+ csoportra panaszkodik</quote> típusú
kérdéseket általában figyelembe
se veszik.</para>
- <para>A -CURRENT és -STABLE ágak aktuális
- állapotáról minden nap <ulink
- url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink>
- készülnek. Ezek a kiadások bárki
- által hozzáférhetõek.
- Célunk ezzel:</para>
+ <para>A <emphasis>-CURRENT</emphasis> és
+ <emphasis>-STABLE</emphasis> ágak aktuális
+ állapotáról minden hónapban
+ <ulink
+ url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink>
+ készülnek. Célunk ezzel:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
@@ -520,11 +526,12 @@
<listitem>
<para>Idõt és
sávszélességet szeretnénk
- megspórolni a -CURRENT vagy -STABLE
- változatok azon felhasználóinak,
- akik az iméntiek hiányából
- fakadóan nem tudják naponta
- frissíteni a rendszerüket.</para>
+ megspórolni a <emphasis>-CURRENT</emphasis> vagy
+ <emphasis>-STABLE</emphasis> változatok azon
+ felhasználóinak, akik az iméntiek
+ hiányából fakadóan nem
+ tudják naponta frissíteni a
+ rendszerüket.</para>
</listitem>
<listitem>
@@ -535,7 +542,7 @@
történne. (Noha a CVS
általában védelmet nyújt az
ilyen rémisztõ dolgok
- bekövetkezése ellen :)</para>
+ bekövetkezése ellen.)</para>
</listitem>
<listitem>
@@ -547,38 +554,43 @@
</listitem>
</itemizedlist>
- <para>Egyik -CURRENT pillanatkiadás sem tekinthetõ
+ <para>Egyik <emphasis>-CURRENT</emphasis>
+ pillanatkiadás sem tekinthetõ
<quote>hétköznapi felhasználásra
alkalmasnak</quote>. Ha egy megbízható
és széles körben tesztelt rendszerre van
szükségünk, akkor vagy maradjunk a
- kiadásoknál vagy használjuk a -STABLE
- vonalból készült
- pillanatkiadásokat.</para>
+ kiadásoknál vagy használjuk a
+ <emphasis>-STABLE</emphasis> vonalból
+ készült pillanatkiadásokat.</para>
<para>A pillanatkiadások <ulink
url="&url.base;/snapshots/">innen</ulink>
érhetõek el.</para>
- <para>A pillanatkiadások általában minden
- nap, minden aktívan fejlesztett ághoz
- elkészülnek.</para>
+ <para>Minden aktívan fejlesztett ághoz havonta
+ készülnek hivatalos pillanatkiadások. A
+ népszerûbb &arch.i386; és &arch.amd64;
+ ágakból azonban napi kiadások is
+ elérhetõek a <ulink
+ url="http://snapshots.us.freebsd.org"></ulink> a
+ címen.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="stable">
- <para>Mit takar a &os;-STABLE?</para>
+ <para>Mit takar a <emphasis>&os;-STABLE</emphasis>?</para>
</question>
<answer>
<para>Amikor a &os; 2.0.5 megjelent, a &os;
fejlesztése kettévált. Az egyik
ág neve <ulink
- url="&url.books.handbook;/current-stable.html#STABLE">-STABLE</ulink>,
+ url="&url.books.handbook;/current-stable.html#STABLE">-STABLE</ulink>,
a másiké pedig <ulink
- url="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">-CURRENT</ulink>
- lett. A &os;-STABLE az olyan
+ url="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">-CURRENT</ulink>
+ lett. A <emphasis>&os;-STABLE</emphasis> az olyan
internet-szolgáltatók és egyéb
vállalkozások számára
készült, ahol a fejlesztés alatt
@@ -587,47 +599,50 @@
problémák gyakran nem engedhetõek meg.
Ide csak olyan hibajavítások és kisebb
módosítások kerülnek, amelyeket
- alaposan leteszteltek. A &os;-CURRENT ezzel szemben a 2.0
- megjelenése óta egyetlen,
+ alaposan leteszteltek. A <emphasis>&os;-CURRENT</emphasis>
+ ezzel szemben a 2.0 megjelenése óta egyetlen,
szakadásmentes fejlesztési vonalat
- képvisel, amely a 6.2-RELEASE és az azon
- túli kiadások felé halad. Pontosan a
- 6.0-RELEASE kiadás megjelentetése elõtt
- létrejött a 6-STABLE fejlesztési vonal,
- és a &os.current; a 7-CURRENT lett. Ha errõl
- többet szeretnénk megtudni, akkor ezzel
+ képvisel, amely a &rel.current;-RELEASE és az
+ azon túli kiadások felé halad. Ha
+ többet szeretnénk megtudni a jelenlegi
+ ágak állapotáról és a
+ következõ kiadások
+ ütemezésérõl, akkor ezzel
kapcsolatban a <quote><ulink
- url="&url.articles.releng;/release-proc.html#REL-BRANCH">
- &os; Release Engineering: Creating the Release
- Branch</ulink></quote> címû cikket olvassuk el
- (angolul).</para>
+ url="&url.articles.releng;/release-proc.html#REL-BRANCH">&os; Release Engineering: Creating the Release Branch</ulink></quote>
+ címû cikket olvassuk el (angolul).</para>
<para>A 2.2-STABLE ág a 2.2.8
megjelenésével nyugdíjba vonult. A
- 3-STABLE ág a 3.5.1 mint az utolsó 3.X
+ 3-STABLE ág a 3.5.1 mint az utolsó 3.<replaceable>X</replaceable>
kiadás megjelenésével ért
véget. A 4-STABLE ág a 4.11 mint az
- utolsó 4.X kiadással fejezõdött be.
+ utolsó 4.<replaceable>X</replaceable> kiadással fejezõdött be.
Ezekbe az ágakban a legtöbb esetben már
csak biztonsági javításokat
végeznek. Az 5-STABLE ág fejlesztése
- egy ideig még folytatódik, de a
- hangsúly ebben az esetben is már csak a
- biztonsági, illetve a súlyosabb hibák
- kijavításán lesz.</para>
+ az utolsó 5.<replaceable>X</replaceable>
+ kiadás, az 5.5 megjelenésével
+ lezárult. A 6-STABLE ág fejlesztése
+ még folytatódik valameddig, de ez alatt
+ leginkább már csak a biztonsági
+ rések és egyéb komoly
+ problémák javításait kell
+ érteni.</para>
- <para>A &rel.current;-STABLE a jelenleg fejlesztett -STABLE
- ág. A &rel.current;-STABLE ágból
- megjelent legfrissebb kiadás a &rel.current;-RELEASE,
- amely &rel.current.date;ban jelent meg.</para>
+ <para>A &rel.current;-STABLE a jelenleg fejlesztett
+ <emphasis>-STABLE</emphasis> ág. A
+ &rel.current;-STABLE ágból megjelent
+ legfrissebb kiadás a &rel.current;-RELEASE, amely
+ &rel.current.date;ban jelent meg.</para>
- <para>A 7-CURRENT a -CURRENT ág legfrissebb
- változata, és ez a &os; következõ
- generációja. Errõl az
- ágról a <link linkend="current">Mi az a
- &os;-CURRENT?</link> kérdésnél
- szolgálunk részletesebb
- információkkal.</para>
+ <para>A 8-CURRENT a <emphasis>-CURRENT</emphasis> ág
+ legfrissebb változata, és ez a &os;
+ következõ generációja. Errõl
+ az ágról a <link
+ linkend="current">Mi az a &os;-CURRENT?</link>
+ kérdésnél szolgálunk
+ részletesebb információkkal.</para>
</answer>
</qandaentry>
@@ -637,25 +652,25 @@
</question>
<answer>
- <para>A &a.re; a &os; egy újabb
- változatát átlagosan négy havonta
- jelenteti meg. A kiadások dátumát
- elõre kihirdetik, így a rendszeren
- dolgozó emberek pontosan tudják, hogy mikorra
- kell befejezniük a munkájukat és
- letesztelni azt. Minden kiadást egy
- tesztelési idõszak elõz meg, ahol
- megbizonyosodnak róla, hogy az elkészült
- újítások nem veszélyeztetik az
- új kiadás
+ <para>A &a.re; átlagosan a &os; egy újabb
+ nagyobb változatát 18 havonta, míg egy
+ kisebb kiadását 8 havonta jelenteti meg. A
+ kiadások dátumát elõre kihirdetik,
+ így a rendszeren dolgozó emberek pontosan
+ tudják, hogy mikorra kell befejezniük a
+ munkájukat és letesztelni azt. Minden
+ kiadást egy tesztelési idõszak elõz
+ meg, ahol megbizonyosodnak róla, hogy az
+ elkészült újítások nem
+ veszélyeztetik az új kiadás
megbízhatóságát. A legtöbb
felhasználó pontosan ezt a
típusú elõvigyázatosságot
szereti legjobban a &os;-ben, még annak
árán is, hogy a legújabb
finomságok bekerülésére még
- a -STABLE ág esetén gyakran sokat kell
- várni.</para>
+ a <emphasis>-STABLE</emphasis> ág esetén
+ gyakran sokat kell várni.</para>
<para>A kiadások szerkesztésérõl
(valamint a soronkövetkezõ kiadások
@@ -713,16 +728,16 @@
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>A legfrissebb 6-STABLE kiadás, a
+ <para>A legfrissebb 7-STABLE kiadás, a
&rel.current;-RELEASE <ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">&rel.current;-RELEASE
- ebbõl</ulink> a könyvtárból
- érhetõ el.</para>
+ url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">ebbõl</ulink>
+ a könyvtárból érhetõ
+ el.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Naponta készülnek <ulink
- url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink>
+ <para>Havonta készülnek <ulink
+ url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink>
a <link linkend="current">-CURRENT</link> és a
<link linkend="stable">-STABLE</link>
ágakból, de ezek leginkább a
@@ -732,11 +747,11 @@
</listitem>
<listitem>
- <para>A legfrissebb 5-STABLE kiadás, a
+ <para>A legfrissebb 6-STABLE kiadás, a
&rel2.current;-RELEASE <ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">&rel2.current;-RELEASE
- ebbõl</ulink> a könyvtárból
- érhetõ el.</para>
+ url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">ebbõl</ulink>
+ a könyvtárból érhetõ
+ el.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -759,9 +774,8 @@
tartalmazó hibajelentések
adatbázisát a honlap webes
hibajelentésekkel foglalkozó <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/cgi/query-pr-summary.cgi?query">
- felületén</ulink> keresztül
- érhetjük el.</para>
+ url="http://www.FreeBSD.org/cgi/query-pr.cgi?query">felületén</ulink>
+ keresztül érhetjük el.</para>
<para>A &man.send-pr.1; parancs
segítségével tudunk e-mailen
@@ -790,9 +804,10 @@
<answer>
<para>Nézzük meg a <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org">FreeBSD</ulink> Projekt
+ url="http://www.FreeBSD.org">FreeBSD</ulink> Projekt
honlapjáról elérhetõ <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/docs.html">dokumentációkat</ulink>.</para>
+ url="http://www.FreeBSD.org/docs.html">dokumentációkat</ulink>.
+ </para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
@@ -821,10 +836,12 @@
részletesebb bemutatását a
következõ bekezdésekben olvashatjuk.</para>
- <para>Ezek mellett a GYIK végén szereplõ,
+ <para>Ezek mellett a GYIK <link
+ linkend="bibliography">végén szereplõ</link>,
valamint a kézikönyvben található
- irodalomjegyzék tartalmazza az ajánlott
- könyveket.</para>
+ <ulink
+ url="&url.books.handbook;/bibliography.html">irodalomjegyzék</ulink>
+ tartalmazza az ajánlott könyveket.</para>
</answer>
</qandaentry>
@@ -1500,10 +1517,11 @@
<answer>
<para>Egy 3,5 colos (1,44 MB
- kapacitású) lemezen 1 474 560 byte-nyi
- adat fér el. A rendszerindításhoz
- használt image mérete is pontosan
- 1 474 560 byte.</para>
+ kapacitású) lemezen
+ 1 474 560 byte-nyi adat fér el. A
+ rendszerindításhoz használt image
+ mérete is pontosan
+ 1 474 560 byte.</para>
<para>A rendszerindító lemezek
elõkészítése során
@@ -1593,12 +1611,11 @@
</question>
<answer>
- <para>A &os; 5.X és késõbbi
- változataihoz egy 486-os vagy jobb processzorral
- rendelkezõ számítógépre,
- 24 MB vagy annál több
- memóriára, és legalább
- 150 MB tárhelyre lesz
+ <para>A &os; használatához egy 486-os vagy jobb
+ processzorral rendelkezõ
+ számítógépre, 24 MB vagy
+ annál több memóriára, és
+ legalább 150 MB tárhelyre lesz
szükségünk.</para>
<para>A &os; összes változata képes futni
@@ -1699,29 +1716,29 @@
<para>Használjuk a &os;-hez létrehozott
rendszerindító lemezeket, és a
telepítõben válasszuk a
- <guimenuitem>Custom Installation</guimenuitem>
- (Egyéni telepítés) menüpontot,
- majd azon belül a <guimenuitem>Choose
- Partition</guimenuitem> (Partíció
- kiválasztása) pontot. Itt
- válasszuk ki azt a meghajtót, ahol
- korábban a boot managerünk volt (ez
- valószínûleg a felsorolásban
- az elsõ lesz) és amikor belépünk
- a partíciószerkesztõbe, akkor
+ <guimenuitem>Custom</guimenuitem> (Egyéni
+ telepítés) menüpontot, majd azon
+ belül válasszuk a
+ <guimenuitem>Partition</guimenuitem>
+ (Partíció) pontot. Itt válasszuk
+ ki azt a meghajtót, ahol korábban a boot
+ managerünk volt (ez valószínûleg
+ a felsorolásban az elsõ lesz) és
+ amikor belépünk a
+ partíciószerkesztõbe, akkor
egybõl válasszuk a <literal>Write</literal>
(<keycap>W</keycap>) opciót (tehát ne
változtassunk semmit). Ez
megerõsítést fog kérni, amire
- válaszoljunk igennel, és amikor a boot
- manager kiválasztása rész jelenik
- meg, válasszuk a <quote>Boot Manager</quote>
- pontot. Ezzel a boot manager újra a lemezre
- íródik. Miután ezzel
- végeztünk, lépjünk ki a
- telepítõbõl és indítsuk
- újra a rendszerünket a megszokott
- módon.</para>
+ válasszuk a &gui.yes; gombot, és amikor a
+ boot manager kiválasztása rész
+ jelenik meg, válasszuk a <application>FreeBSD
+ Boot Manager</application> pontot. Ezzel a boot manager
+ újra a lemezre íródik.
+ Miután ezzel végeztünk,
+ lépjünk ki a telepítõbõl
+ és indítsuk újra a
+ rendszerünket a megszokott módon.</para>
</listitem>
<listitem>
@@ -2176,7 +2193,7 @@
fejet, 63 (és <emphasis>nem</emphasis> 64) szektort
sávonként, ahol az
<replaceable>M</replaceable> a lemez MB-okban mért
- kapacitása osztva 7.844238-al (!). Tehát az
+ kapacitása osztva 7,844238-al (!). Tehát az
iménti példában is említett
2 GB-os meghajtó esetében 261 cilindert,
255 fejet és 63 szektort kapunk
@@ -2201,7 +2218,7 @@
<para>Használhatjuk viszont a &os;-hez mellékelt
<filename>pfdisk.exe</filename> segédprogramot is.
Ezt a &os; CD vag a &os; FTP oldalainak <filename
- class="directory">tools</filename>
+ class="directory">tools</filename>
könyvtárában találhatjuk meg.
Ennek a programnak a segítségével ki
tudjuk deríteni, hogy a lemezen levõ többi
@@ -2245,9 +2262,9 @@
</question>
<answer>
- <para>A &os; felismeri az Ontrack Disk Managert és
- figyelembe veszi. A többi disk managert nem
- támogatja.</para>
+ <para>A &os; felismeri az <application>Ontrack Disk
+ Managert</application> és figyelembe veszi. A
+ többi disk managert nem támogatja.</para>
<para>Ha egyedül csak a &os;-t akarjuk használni,
akkor nincs szükségünk disk manager
@@ -5532,12 +5549,12 @@
<application>&motif; 2.2.2</application>
változatának
forráskódját. Ez az <filename
- role="package">x11-toolkits/open-motif</filename>
+ role="package">x11-toolkits/open-motif</filename>
csomagból vagy portból érhetõ el.
A telepítésével kapcsolatban olvassuk
el a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/ports.html">portokról
- szóló részét</ulink>.</para>
+ url="&url.books.handbook;/ports.html">portokról szóló részét</ulink>.
+ </para>
<note>
<para>Az <application>Open &motif;</application>
@@ -5650,12 +5667,12 @@
hasonló nyílt forráskódú
X11 munkakörnyezet, de érdemes
pillanatást vetnünk az <ulink
- url="http://www.xfce.org"><application>xfce</application></ulink>re
- is.. A <application>KDE</application> és az
+ url="http://www.xfce.org"><application>xfce</application></ulink>-re
+ is. A <application>KDE</application> és az
<application>xfce</application> egyaránt
megtalalálható a <ulink
- url="&url.base;/ports/index.html">portok
- között</ulink>.</para>
+ url="&url.base;/ports/index.html">portok között</ulink>.
+ </para>
</answer>
</qandaentry>
@@ -5666,9 +5683,10 @@
</question>
<answer>
- <para>Igen, a <ulink url="http://www.xig.com/">Xi
- Graphics</ulink> foglalkozik &os; és egyéb
- Intel-alapú rendszerekre fejlesztett Accelerated-X
+ <para>Igen, a <ulink
+ url="http://www.xig.com/">Xi Graphics</ulink> foglalkozik
+ &os; és egyéb Intel-alapú
+ rendszerekre fejlesztett Accelerated-X
termékekkel.</para>
<para>A <emphasis>Xi Graphics</emphasis> által
@@ -5956,10 +5974,10 @@
<para>Ha viszont egy friss verzióval rendelkezünk,
akkor elképzelhetõ, hogy egy másik
- hibával kerültünk szembe. A <command>make
- <maketarget>index</maketarget></command> parancsnak van egy
- olyan hibája, amely miatt nem képes a
- Portgyûjtemény hiányos
+ hibával kerültünk szembe. A
+ <command>make <maketarget>index</maketarget></command>
+ parancsnak van egy olyan hibája, amely miatt nem
+ képes a Portgyûjtemény hiányos
példányával dolgozni.
Feltételezi ugyanis, hogy az összes olyan port
megtalálható a rendszerünkben, amely
@@ -6065,7 +6083,7 @@
tartsuk. A 6.2 elõtt kiadott rendszerek
esetében ezt portból vagy csomagból is
felrakhatjuk (lásd <filename
- role="package">net/csup</filename>).</para>
+ role="package">net/csup</filename>).</para>
</answer>
</qandaentry>
@@ -6244,26 +6262,19 @@
szóló részét</ulink>.</para>
<note>
- <para>Javasoljuk, hogy miután sikerült
- beüzemelnünk, a <filename>/kernel</filename>
- állományunkból hozzunk létre
- egy dátumozott másolatot
- <filename>/kernel.<replaceable>ÉÉHHNN</replaceable></filename>
- néven. Emellett érdemes még
- elmenteni a <filename>/modules</filename>
- könyvtárunkat is
- <filename>/modules.<replaceable>ÉÉHHNN</replaceable></filename>
- néven. Ennek köszönhetõen, amikor
- legközelebb játszadozunk a rendszermag
- beállításaival, mindig lesz egy
- mûködõ másolatunk és hiba
- esetén nem a <filename>kernel.GENERIC</filename>
- állományt kell majd elõvennünk.
- Ez különösen fontos abban az esetben,
- amikor olyan vezérlõrõl akarjuk
- elindítani a rendszert, amelyet a GENERIC
- konfigurációjú rendszermag nem
- ismer.</para>
+ <para>Az új <filename>kernel</filename>
+ állomány a hozzátartozó
+ modulokkal együtt a
+ <filename>/boot/kernel</filename> könyvtárba
+ települ, míg a rendszermag korábbi
+ változata és a moduljai a
+ <filename>/boot/kernel.old</filename>
+ könyvtárba kerül át, így
+ ha netalán valamit elrontottunk volna, akkor a
+ rendszermag korábbi változatának
+ betöltésével
+ lehetõségünk lesz kijavítani a
+ hibát.</para>
</note>
</answer>
</qandaentry>
@@ -6406,10 +6417,10 @@
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>Nem a <command>make
- <maketarget>buildkernel</maketarget></command> és
- <command>make
- <maketarget>installkernel</maketarget></command>
+ <para>Nem a
+ <command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command>
+ és
+ <command>make <maketarget>installkernel</maketarget></command>
parancsokat használtuk és
valószínûleg a forrásaink sem
egyeznek meg a jelenleg futó rendszerével
@@ -6424,17 +6435,17 @@
</listitem>
<listitem>
- <para>A <command>make
- <maketarget>buildkernel</maketarget></command> és
- <command>make
- <maketarget>installkernel</maketarget></command>
+ <para>A
+ <command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command>
+ és
+ <command>make <maketarget>installkernel</maketarget></command>
parancsokat használtuk, de elõtte nem futott
- le rendesen a <command>make
- <maketarget>buildworld</maketarget></command> parancs.
- A <command>make
- <maketarget>buildkernel</maketarget></command> parancs
- ugyanis erõsen támaszkodik a <command>make
- <maketarget>buildworld</maketarget></command>
+ le rendesen a
+ <command>make <maketarget>buildworld</maketarget></command>
+ parancs. A
+ <command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command>
+ parancs ugyanis erõsen támaszkodik a
+ <command>make <maketarget>buildworld</maketarget></command>
által végzett munkára.</para>
</listitem>
@@ -6470,32 +6481,29 @@
</question>
<answer>
- <para>Amennyiben a &os; 5.2.1 vagy annak korábbi
- változatát használjuk,
- ellenõrizzük a <varname>kern.quantum</varname>
- sysctl változó meglétét. Ha van
- ilyen a rendszerünkben, akkor valami ilyesmit kell
- tapasztalnunk:</para>
+ <para>Nézzük meg, hogy a rendszerünkben
+ elérhetõ-e a <varname>kern.sched.quantum</varname>
+ változó. Ha van ilyenünk, akkor valami
+ ilyesmit kell tapasztalnunk:</para>
<screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.quantum</replaceable>
kern.sched.quantum: 99960</screen>
<para>Ha létezik a
<varname>kern.sched.quantum</varname> nevû sysctl
- változó, akkor a 4BSD fut. Ha nem, akkor egy
- ilyen hibát kapunk a &man.sysctl.8; parancstól
- (ezt nyugodtan figyelmen kívül
- hagyhatjuk):</para>
+ változó, akkor a 4BSD ütemezõ fut
+ (lásd &man.sched.4bsd.4;). Ha nem, akkor egy ilyen
+ hibát kapunk a &man.sysctl.8; parancstól (ezt
+ nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk):</para>
<screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.quantum</replaceable>
sysctl: unknown oid 'kern.sched.quantum'</screen>
- <para>A &os; 5.3-RELEASE és az azt
- követõ változatokban az aktuálisan
- használt ütemezõ neve közvetlenül
- elérhetõ a <varname>kern.sched.name</varname>
- sysctl változó
- lekérdezésén keresztül:</para>
+ <para>Az aktuálisan használt ütemezõ
+ neve közvetlenül elérhetõ a
+ <varname>kern.sched.name</varname> sysctl
+ változó lekérdezésén
+ keresztül:</para>
<screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.name</replaceable>
kern.sched.name: 4BSD</screen>
@@ -6504,37 +6512,22 @@
<qandaentry>
<question id="scheduler-kern-quantum">
- <para>Mi az a <varname>kern.quantum</varname>?</para>
+ <para>Mi az a <varname>kern.sched.quantum</varname>?</para>
</question>
<answer>
- <para>A <varname>kern.quantum</varname> értéke
- határozza meg, hogy egy futó program legfeljebb
- mennyi órajelet futhat egyszerre,
- megszakítás nélkül. Ezt az
- értéket a 4BSD ütemezõ
+ <para>A <varname>kern.sched.quantum</varname>
+ értéke határozza meg, hogy egy
+ futó program legfeljebb mennyi órajelet futhat
+ egyszerre, megszakítás nélkül.
+ Ezt az értéket a 4BSD ütemezõ
használja, ezért a
jelenlétébõl vagy
hiányából következtetni tudunk a
pillanatnyilag használatban levõ
- ütemezõre. A
- &os; 5.<replaceable>X</replaceable> és az
- utána következõ változatokban
- ehelyett már a <varname>kern.sched.quantum</varname>
- szerepel.</para>
+ ütemezõre.</para>
</answer>
</qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question id="scheduler-kern-sched-quantum">
- <para>Mi az a <varname>kern.sched.quantum</varname>?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Lásd <xref
- linkend="scheduler-kern-quantum"></para>
- </answer>
- </qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
@@ -6551,10 +6544,10 @@
<answer>
<para>Ezzel kapcsolatban olvassuk el a lemezek
- megformázásáról
- szóló cikket a <ulink
- url="&url.articles.formatting-media;/index.html"> &os;
- honlapján</ulink>.</para>
+ hozzáadásáról
+ szóló részt a <ulink
+ url="&url.books.handbook;/add-disks.html">&os; kézikönyvben</ulink>.
+ </para>
</answer>
</qandaentry>
More information about the p4-projects
mailing list